Minden rosszban van valami jó
Miután a Pilisvörösvár-UTE (végeredmény: 0-5) edzőmérkőzésen komoly sérülést szenvedtem (az ottani labdarúgó csapat egyik képzetlen játékosának szándékos durvasága folytán), Édesanyám gondolkodóba esett a jovőmet illetően. Pár hónappal később viszont támadt egy szenzációs ötlete!
Aki mer az nyer
Élelmiszer mindig kell, és olyan helyek is ahol mindenki beszerezheti amire szüksége van. A kereskedelem általában kifizetődő, és egy jó kereskedő bárhol megállja a helyét. Így jutott el arra az elhatározásra Édesapámmal, hogy az ingatlanunkon túladva, tőkével a zsebükben élelmiszer üzletet nyissanak, belőlem pedig kereskedőt faragjanak.
Segítség a nagyobbik fiútól
Szerencsére volt kitől tanácsot kérni, mert bátyám akkoriban éppen üzemeltetett egy kisebb közértet. Amit tudott erről a fajta vállalkozásról megosztotta velük. Ezek után rövid időn belül készen állt minden az induláshoz, leszámítva az üzlethelyiséget. Azoban mit sem ér egy jó üzleti terv, kiváló termék beszerzési források, ha nincs kellően forgalmas helyen a leendő bolt. Egy szép napon aztán az „Expressz” hirdetési újságban Anyu rátalált egy hirdetésre, miszerint a Jászai Mari térnél, a Budai Nagy Antal utcában kiadó egy földszinti ingatlan.
Budai Nagy Antal is megemelte volna a kalapját
Amikor a helyszínre értek Apukámmal, kicsit meglepődtek, hogy egy házmesteri lakást szeretnének bérbe adni nekik üzleti célra. A ház képviselője elmondta, hogy az ott lakók közös tulajdona a lakás, és úgy határoztak, hogy hajlandók hozzájárulni bármihez, ha valaki hosszútávon gondolkodik. Szüleim körbejárták a bérleményt, és ott helyben kitalálták, hogyan lehetne a lakásból üzlet. A nagyobbik szoba ablaka az utcafrontra nézett, pont ahol a 76-os trolibusz végállomása volt. Megbeszélték, hogy az önkormányzati átminősítés, és építési engedély beszerzése uzán az ablakból bejárati ajtót varázsolnak. Ez volt a kulcsmomentum!! A bérleti szerződést aláírva beszereztek mindent a kerületi önkormányzattól, és már jöhettek is a kőművesek falat bontani. A kőfaragókat váltotta a lakatos, aki egy modern fémszerkezetes bejárati ajtót szabott bele a kialakított keretbe. A helyiség előtti lépcsők, valamint a kapaszkodó korlát pedig Édesapám kezei munkáját dícsérik. Elkészült a csoda, a házmesteri lakásból hivatalosan is közért lett! Ez a kis vegyesbolt amit szüleim alapítottak, végül egszisztenciát adott a nővérem- és családja számára is. Tőlük vette át lánytestvérem az üzletet, és üzemeltette sikeresen hosszú éveken át. Amikor ezeket a sorokat írom a Vanilin cukrászda, mint aktuális bérlő arra használja a helyiséget, hogy az ott vásárlók végre helyet tudjanak foglalni, mivel a cukrászdában erre soha nem volt lehetőség. Remélem egyszer újra a miénk lesz ez az ingatlan, vagy Bendegúz fiamé 🙂 Ha netán mégsem sikerülne visszaszerezni, azért a lépcsőre néha lelehet ülni pár percre nosztalgiázni.
